• Fogyasztásmérők áthelyezése, új kialakítása, hibaelhárítása, visszakapcsolások intézése, valamint áramváltók cseréje.
• Családi házak teljeskörű villanyszerelése.
• Ipari villanyszerelés, kapcsolószekrények kivitelezése, egyedi gépek vagy vezérlések kialakítása.

(Ezeket a referencia fülre kattintva megtekintheti.)

Az érintésvédelem, azaz a közvetett érintés elleni védelem kiépítése több lépésből álló műszaki intézkedések folyamata, melyet a 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet ír elő.

Az átlagos használat során feszültségmentes érinthető (fém) részek meghibásodása következtében, feszültség alá kerülve áramütést okozhatnak. Az áramütéses baleseteknek komoly következménye lehet. Az érintésvédelem célja ezen nem várt meghibásodások esetén a védelem működőképességének ellenőrzése. Ez által biztonságban használhatjuk eszközeinket. Meghatározott (jogszabály által előírt) időközönként el kell végeztetnünk az érintésvédelmi felülvizsgálatot. Itt azt állapítjuk meg, hogy az alkalmazott érintésvédelem az előírásnak megfelelően van-e kialakítva, valamint feltárjuk az esetleges hibákat. Az érintésvédelmi mérést minden olyan átalakítás után el kell végezni, amely során megváltoztak az érintésvédelmet jellemző adatok, azaz a hálózaton átalakítás történt.

A felülvizsgálat az MSZ HD 60364-6:2007 szabvány előírásai szerint történik.
A felülvizsgáló a helyi megbízott szakemberrel végigjárja a helyszínt, szemrevételezi a villamos berendezéseket, hiányosságokat keresve, amelyek közvetlen veszélyt jelenthetnek az ott dolgozókra, pl. gépek burkolatainak a hiánya, sérült csatlakozókábelek, leszakadt kábeltartó tálcák, falból kijött dugaszolóaljzatok. Ezután elvégzi a műszeres méréseket minden villamos csatlakozón és elektromos berendezésen. Ellenőrzi a védelmi berendezések meglétét, működését. Besorolja a villamos berendezéseket érintésvédelmi osztályuk szerint. Ezek I. II. III. osztályúak lehetnek.

• I. osztályba tartoznak a védőföldelt berendezések, melyeken hurokellenállás mérést végez, vagy az áramvédő kapcsoló (RCD, FI-relé) érzékenységét és kioldási idejét ellenőrzi és méri.
• II. osztályba sorolt berendezések a kettes szigetelt készülékek (általában az elektromos kézi szerszámok tartoznak ide). Itt szigetelés ellenállásméréssel és szemrevételezéssel határozza meg a felülvizsgáló, hogy a gép állapota megfelel-e az elvártaknak. A burkolat, csatlakozó kábel, dugaszolóaljzat állapotát szemrevételezéssel ellenőrzi. A gép fém részeit szigetelési méréssel kell ellenőrizni, ez általában 1000V-os átütési vizsgálatot jelent.
• III. osztályba tartozó berendezések általában olyan feszültségszinten működnek, ami az emberi életre nem veszélyes (AC 1-50V-ig DC 1-120V-ig). Itt ezeket a feszültségszinteket méréssel kell ellenőrizni, valamint szigetelés ellenállásméréssel kell vizsgálni az egyes csatlakozók közötti kapcsolatot.

• Gépek felújítása, szervizelése, pl. hajtásvezérlések, (frekvenciaváltó, bipolár, unipolár léptető motorok), programozható vezérlők,(SIEMENS LOGÓ!, vagy SCHNEIDER eszközök.) fűtésvezérlés (PID szabályzás) extruder gépeknél.
• Végállások korszerűsítése induktív érzékelőkre.
• Régi vezérlések új PLC rendszerekre átalakítása.
• Súlymérések (mérőcellák) kialakítása tartályoknál vagy egyedi gépeknél.
• Műanyag feldolgozó gépek, fémmegmunkáló gépek, esztergák, köszörűk szervizelése.

Az ország egész területén vállalok karbantartást. Kérjen ajánlatot e-mailben vagy telefonon!

Az erősáramú berendezések (tűzvédelmi ) szabványossági felülvizsgálatának gyakoriságát a 28/2011. (IX.6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 212.§ határozza meg.
„212. § (1) E fejezet szerinti időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek - kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköreit -, közösségi-, ipari-, mezőgazdasági- és raktár létesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, illetve áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki:

• a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök,
• b) a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata,
• c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés.

(2) Nem tárgya e fejezetnek az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálat eljárásainak ismertetése.

(3) Nem vonatkozik e fejezet az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a járművek villamos berendezéseire és a bányák mélyszinti, föld alatti erősáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható berendezésekre, amelyekben az áram-forrás a berendezés részét képezi.

(4) Nem vonatkozik e fejezet azokra a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyászati kezeléshez történő felhasználására szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a repülőgépek villamos berendezéseire, azokra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei.

213. § (1) E fejezet szempontjából tűzvédelmi felülvizsgálat olyan ellenőrzési művelet, amely javítási, karbantartási műveletek nélkül, a hibák megállapítására és minősítésére irányul.

(2) A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik

• a) az „A" és „B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként,
• b) a „C", „D" és „E" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos berendezés tűz-védelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.

(3) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

(4) A telep- vagy működési engedélyhez illetve bejelentéshez kötött átalakítás, vagy rendeltetés váltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője az e fejezet szerinti tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégzi, ha:

• a) az új rendeltetéshez a jogszabály - veszélyesebb tűzveszélyességi osztályba sorolás miatt - gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg,
• b) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „A" vagy „B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 2 év eltelt, vagy

c) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „C", „D" vagy „E" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 4 év eltelt.

214. § (1) A villamos berendezések felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelmény, illetve a vizsgálat időpontjában érvényes vonatkozó műszaki követelmény, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó előírás szerint történik.

(2) A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely zónabesorolásának tisztázása.

(3) A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzem nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak.
215. § (1) A vizsgálatok vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezhet, aki jogszabályban meghatározott erősáramú berendezések időszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkezik.

(2) Az „A" és „B" tűzveszélyességi osztályba tartozó (továbbiakban: robbanásveszélyes) helyiségek és szabadterek villamos berendezéseinek vizsgálatához a vizsgálatot végző személy az (1) bekezdésben meghatározottakon felül a sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő vagy robbanásbiztos berendezés kezelő szakképesítéssel is rendelkezzen.

(3) A robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek villamos berendezéseinek felülvizsgálatát két, vagy több személy együttesen is végezheti, ha együttesen rendelkeznek a meghatározott szakképesítéssel."

A felülvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a helységek tűzvédelmi besorolását, a kábelek szigetelés ellenállásmérését, a villamos hálózat jellegét, a betáplálás megjelölését, a tűzvédelmi főkapcsoló helyét, a megfelelő feliratok meglétét, valamint az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálat és a villámvédelmi szabványossági felülvizsgálat kiértékelését. Fontos az egyvonalas kapcsolási rajzok megléte.. A felülvizsgálónak rendelkeznie kell minden olyan dokumentációval, ami elősegíti a felülvizsgálat menetét, pl. tűzvédelmi besorolás, előző felülvizsgálati jegyzőkönyvek, (itt betekintést nyer a felülvizsgáló azokra a pontokra, amik az előző felülvizsgálatnál nem voltak megfelelőek.)

Villámvédelmi rendszerek ellenőrzését a 28/2011. (IX.6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat írja elő.

„218. § A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt.

219. § (1) Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani.

(2) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítése az adott építmény meglévő rendeltetetésével összefüggő át-alakításával, bővítésével együtt történik.

(3) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelmi berendezés létesítése-kor, vagy utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek.

61. A norma szerinti villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményei
220. § Jelen alcím rendelkezése irányadók az ideiglenes és állandó jellegű építmények norma szerinti villámvédelmi berendezéseinek követelményeire. Jelen alcím nem terjed ki a járművek, katonai létesítmények, tömegrendezvények villámvédelmi követelményeinek meghatározására.

221. § (1) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani.

(2) A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő

• a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4,
• b) ha a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények villámvédelmi berendezésének védelmi szintje megfelel az ott leírtaknak,
• c) villámvédelmi berendezés kialakítása nélkül - a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények kivételével - ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4, és
• d) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a 223. §-ban foglaltaknak megfelelnek.
• 222. § (1) Villámvédelmi berendezést kell létesíteni a 11. melléklet 1. táblázatában megjelölt építmények esetében, a meghatározott védelmi szint biztosításával, továbbá abban az építményben, ahol a villámcsapások hatásaival szembeni védelem csak így biztosítható.

(2) Ha a 11. melléklet 1. táblázatában szereplő védelmi szinthez képest a vonatkozó műszaki követelmény szigorúbb védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni.

223. § (1) Kötelező gondoskodni a villámvédelemről azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási- és építési területek építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti időszak bármely napjára esik.

(2) Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan villámvédelmi berendezés is elfogadható, amelynek alkalmazása esetén az egy évre vetített villámvédelmi kockázat az emberi élet elvesztésére kisebb, mint 10-4 és közszolgáltatás kiesésére kisebb, mint 10-2.

(3) Ideiglenes építmények villámvédelmére megengedett a 100 m sugarú gördülőgömbbel szerkesztett felfogó alkalmazása, a villámvédelmi kockázatelemzés szempontjából PB = 0,4 értékkel.

(4) Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosítására használati- vagy munkautasítás elkészítése, és annak betartatása is szükséges.

224. § Nem kötelező villámvédelmi berendezést létesíteni a 10 m-nél nem nagyobb gerincmagasságú

• a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,
• b) a legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi - elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1 - A2 tűzvédelmi osztályba tartozik,
• c) a legfeljebb 200 m2 alapterületű - a 11. melléklet 1. táblázatában nem szereplő - közösségi épületben, városi - elővárosi környezetben.

225. § (1) Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történő létesítés.

(2) Az e jogszabály szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szereplő, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott villamos tervező jogosult. Kiemelkedően gyakorlott az a tervező, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel (MEE) és az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai tagozata által (MMK) akkreditált villámvédelmi létesítési tanfolyam záróvizsgáját eredményesen letette.

(3) A kivitelezésért felelős műszaki vezetőnek, műszaki ellenőrnek szintén rendelkeznie kell a (2) bekezdés szerinti érvényes záró-vizsgával.
226. § (1) A villámvédelmi berendezésen el kell végezni

• a) a létesítés során a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt a részleges felülvizsgálatot,
• b) a létesítést követően az átadás előtt az első felülvizsgálatot,
• c) a jogszabályban előírt időszakonként az időszakos felülvizsgálatot,
• d) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően a rendkívüli felülvizsgálatot.

(2) A villámvédelmi berendezést - ha jogszabály másként nem rendelkezik -,

• a) LPS I és LPS II osztály esetén legalább háromévenként,
• b) egyéb esetben legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

(3) Az e jogszabály szerint létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem időszakos felülvizsgálója" szakképesítéssel rendelkezik, és a vonatkozó műszaki követelményen anyagából az MEE-vel és az OKF-fel egyeztetett, MMK-nál akkreditált villám-védelmi tanfolyami képzésben részesült és eredményes vizsgát tett, vagy a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató OKJ-s képzésben részesült.

(4) Részleges vagy rendkívüli felülvizsgálat végzésére jogosult az MMK névjegyzékében szereplő villamosmérnöki végzettségű, a villámvédelem területén „kiemelkedően gyakorlott" szakértő is.

227. § (1) A felülvizsgálat elvégzését a felülvizsgálatról készített jegyzőkönyv és az ennek alapján elkészített minősítő irat tanúsítja.
(2) A minősítő irat tartalmazza

• a) az ellenőrzés időpontjának kezdetét és végét,
• b) a vizsgált építmény pontos, azonosításra alkalmas megnevezését, a vizsgálat tárgya pontos, egyértelmű határainak megvonásával,
• c) a felülvizsgálat alapját képező szabványokat - évszám feltüntetésével - vagy előírásokat, az eltérési engedélyeket a keltezés és az iktatási szám feltüntetésével,
• d) a építmény villámvédelmi kiviteli vagy átadási dokumentációjának azonosítóit és az LPS x, illetve LPMS x villámvédelmi szintet,
• e) a vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok, érintésvédelmi mérések, tűzvédelmi besorolás felsorolását,
• f) a vizsgált berendezések „megfelelő", „nem megfelelő", „hibaelhárítás után megfelelő", vagy „tervezői közreműködést igényel" minősítéseit, valamint valamennyi talált és azonnal ki nem javított hiba, hiányosság felsorolását - azok helyének azonosításra alkalmas meghatározásával - és kijavításának dátumszerű határnapját,
• g) összefoglaló minősítő véleményt arról, hogy a villámvédelmi berendezés a rendeltetésszerű használatra biztonsági szempontból megfelel-e,
• h) az ellenőrzést vezető személy(ek) nevét, aláírását, szakképzettségét igazoló vizsgabizonyítvány számát, ha a felülvizsgálatot gazdálkodó szervezet végzi, akkor cégszerű aláírást is,
• i) a vizsgálatot végző gazdálkodó szervezet nevét és telephelyét, vagy magánszemély esetén annak lakcímét és
• j) a vizsgált berendezés azonosításra alkalmas vázlatát.

62. Nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálata

228. § (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.

(2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi szempontból

• a) a „C", „D" és „E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként,
• b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként,
• c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és
• d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

229. § A nem norma szerinti villámvédelmi berendezéseknél az ellenőrzés, felülvizsgálat vezetésére és abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem felülvizsgálója" szakképesítéssel rendelkezik."

Az ellenőrzés, amennyiben a létesített villámvédelmi rendszer 2011 előtt lett kialakítva, az MSZ 274/4 szabvány előírásai szerint történik.
A megtervezett, majd kivitelezett villámvédelmi rendszereket ellenőrizni kell. Ez magába foglalja a villámvédelmi földelő rendszerek állapotának ellenőrzését szemrevételezéssel, majd erősáramú mérésekkel. Az épület falán futó levezetőket, az épület tetején futó felfogó rendszert és felfogó csúcsok meglétét és azok állapotát. A tetőn futó fémrendszerek, bádog lemezek villámvédelmi rendszerbe történő bekötését, ha indokolt. A tető szerkezetének anyaga szerinti besorolását (éghető vagy nem éghető). A tervező által meghatározott villámvédelmi fokozatok összehasonlítása a felülvizsgált épülettel. Figyelembe kell venni az épület jellegét, magasságát, a környezet befolyásoló hatásait is. A felülvizsgáló nem minden esetben tervező!
Megfelelő végzettséggel, tervezői engedéllyel és jogosultsággal kell rendelkeznie annak a személynek, aki villámvédelmi rendszereket tervezhet.